De vágjunk is a közepébe. A napokban azon elmélkedtem, mekkora mém már ez a karácsonyfa állítás. Egyszer valaki kitalálta, és azóta is nyomjuk rendületlenül. Az ilyen hosszútávon fennmaradni képes dolgok mindig elbűvölnek. Ki, hol, hogyan, de leginkább miért? Ezért gondoltam, hogy utána nézek a fenyő díszítés történetének.

Találtam pár verziót (nem vittem túlzásba a kutatást), nagyjából fedik is egymást, de nekem a legjobban ez tetszett, mégpedig az alábbi mondat miatt: "A szenteste a bűn átélését és a bűnbocsánat eljövetelét jelentette az ünneplőknek." Ez akár nagyon leegyszerűsítve azt is jelenthetné, hogy ha feldíszítek egy fát, az elmúlt évre visszamenőleg minden olyan dolgot jóvá tettem, amit nem szabadott volna elkövetni. Amennyiben valahol a háttérben lenne egy ilyen szimbólum, az sokmindent megmagyarázna.

Persze mai fejjel már nem tudatos ez az egész, de ilyenkor mindig eszembe jut a majmos kísérlet (ami nem tudom, hogy tényleg megtörtént-e, de most nincs is kedvem utána nézni) a létrával meg a banánnal.