Egyik éjjel arra ébredtem, hogy egy nyest sír.

Előzmények: itt vidéken közel a természet. Mindenféle állat lakik házon belül és kívül, teljesen általános, hogy éjszakánként nyestek garázdálkodnak a padláson, békák az ágy lába körül denevérek meg valahol kint.

Idén az újdonságot egy lódarázs fészek jelentette a padláson. természetesen megint az volt, mint már párszor megcsináltam normál darázsfészkek esetében: tavasszal láttam egy kis valamit, amiről tudtam, hogy a lódarazsak gyártják, fent az egyik tetőlécen. Gyorsan elhessegettem a gondolatot, hogy ebből bármi komoly lehetne. Most már elég rendes mérete van, nem szívesen közelíteném meg, de még távolról is sci-fibe illő percegés hallatszik felőle.

A síró nyest előtti éjjelnél pár nappal korábban hajnalban nagy ficánkolás volt a fejem felett. Futkorászás, kopogás, kaparászás. Sokáig hallgattam, nagyon fontos dolga lehetett a nyestnek, de amikor a fejem fölötti farostlemez álmennyezetről hallottam a kapirgálás, gondoltam már felkopogok. Ez már sok volt neki mert csönd lett, én viszont nem tudtam vissza aludni.

Két éjszakával ezelőtt amúgy is rosszul aludtam. A síró nyest könnyen felébresztett, és ilyen hangot még nem hallottam soha. Olyan volt mint amikor egy kutyának rálépnek a lábára csak nyest hangon. Azt hittem megint reggel, kora hajnal felé jár az idő, de még csak 1/2 3-at mutatott az óra. Úgy észleltem a hang a padlásról jön, és rögtön arra gondoltam, mi van ha megcsípte egy lódarázs, és mi van ha ebbe belepusztul, és mi van ha ott a padláson, és mi van dögszag lesz ebben a kánikulában, és le sem lehet hozni a tetemet mert a lódarazsak azonnal támadnak. Azóta sem tudom, hogy ez történt-e. Padlásajtót még nem nyitottam ki, de ha mégis ott lenne egy nyest tetem akkor sem biztos, hogy elérhető helyen.

Viszont kiraktam a szobából egy nagyobb kisbékát, aki már napok óta mocorgott itt éjszakánként.